Blog

Budapesti ingatlanvásárlást tervez? Amit a fővárosról tudni érdemes

Ahogy egy korábbi cikkünkben is írtunk róla, az ingatlan értékét nem pusztán annak konkrét adottságai, de annak helye, a környezet, a ferkventáltság is meghatározza. Fővárosunk pedig aligha mutat ebben egységes képet. Ráadásul minden lakóhely változtatás alkalmával fontos figyelembe venni a kinézett környék adottságait, így mielőtt valaki úgy dönt, hogy vidékről Budapestre költözik, vagy városon belül keres új lakhelyet, érdemes információt gyűjteni, tájékozódni.

Ezzel az írással kezdődő cikk sorozatunk arra hivatott, hogy bemutassa fővárosunk egyes részeit, a különböző városrészek, kerületek adottságait. De mindenekelőtt, nézzük most meg, mit érdemes tudnunk Budapestről általánosságban.

 

Budapest, Te csodás

1873-ban, Pest, Buda és Óbuda egyesülésével jött létre a mai Budapest, mely hazánk legnagyobb városa, területe kicsivel több, mint 525 négyzetkilométer. Az ország teljes népességének mintegy 20 %-a él itt. Az Európai Unió 9. legnépesebb és turisztikailag a 7. leglátogatottabb városa, országunk politikai, kulturális, oktatási, kereskedelmi, technológiai, ipari és közlekedési központja. A Pesti és a Budai oldalt összesen 13 közúti híd és 2 vasúti híd köti össze.

Számos Unesco világörökség található a magyar fővárosban, mint például a Duna-part látképe, a Budai Várnegyed, az Andrássy út, a Hősök tere vagy a Földalatti vasút, mely a világ első villamos hajtású, egyben Európa második földalatti vasútja.

A város kiemelkedő geotermikus termálvíz forrásai miatt is, Budapest a legtöbb gyógyfürdővel rendelkező főváros a világon.

Méltán híres lenyűgöző építményeiről, városszerte több európai és világviszonylatban is kimagasló épület található, mint például a Szent István-bazilika, a Mátyás templom, az Országház, a Budavári Palota vagy a Dohány utcai zsinagóga... és a sor még hosszan folytatható. Ugyanakkor itt található az ország legmagasabb épülete is, a MOL Campus irodaház, mely 143 méteres magasságával hatalmasodik a város fölé.

A város gazdagon bővelkedik kulturális intézményekben, felsőoktatási intézményekben és sportlétesítményekben egyaránt.

A nyüzsgő nagyvárosban számos pihenőpark és zöld felület is megtalálható, melyek közül a legjelentősebbek a Margit-sziget, a Városliget, a Gellérthegy, a Népliget, a Városmajor, a Vérmező, a Tabán és az Óbudai-sziget, másnéven Hajógyári-sziget.

 

Közigazgatási egységek

Budapest Pest vármegyében helyezkedik el, de közigazgatásilag különálló egységet alkot. A várost a Duna 2 jól elkülönülő részre osztja: Buda főként lakó- és pihenőövezet, északi és déli részén gazdasági övezetekkel, míg Pest igazgatási, kereskedelmi és ipari központ, nagy lakóterületekkel és szórakoztató létesítményekkel tarkítva. A főváros összesen 23 kerületre oszlik, de a kerületek további részekre bonthatók, így összesen 203 városrészt különíthetünk el. Mintegy 81 település tartozik a főváros agglomerációs területéhez.

A város a jelenlegi közigazgatási felépítését 1994-ben érte el, mikor a XXIII. kerület elkülönült a XX. kerülettől. A kerületek közül 6 található Budán és 16 található Pesten, 1 pedig a kettő között, a város déli részén, a Csepel szigeten. Minden kerület saját, helyi önkormányzattal rendelkezik és a kerületek közül a legtöbb a számozás mellett önálló városrész elnevezéssel is bír, melyek a következők:

I.kerület: Várkerület részei: Gellérthegy (egy része), Krisztinaváros (egy része), Tabán (egy része), Vár (Budapest), Víziváros (egy része)

II.kerület: (-) részei: Adyliget, Budakeszierdő (egy része), Budaliget, Csatárka, Erzsébetliget, Erzsébettelek, Felhévíz, Gercse, Hársakalja, Hárshegy, Hűvösvölgy, Kővár, Kurucles, Lipótmező, Máriaremete, Nyék, Országút, Pálvölgy, Pasarét, Pesthidegkút-Ófalu, Petneházyrét, Remetekertváros, Rézmál, Rózsadomb, Szemlőhegy, Széphalom, Szépilona, Szépvölgy, Törökvész, Újlak (egy része), Vérhalom, Víziváros (egy része), Zöldmál

III.kerület: Óbuda-Békásmegyer részei: Aquincum, Aranyhegy, Békásmegyer, Csillaghegy, Csúcshegy, Filatorigát, Hármashatárhegy, Kaszásdűlő, Mátyáshegy, Mocsárosdűlő, Óbuda, Óbudaisziget, Remetehegy, Rómaifürdő, Solymárvölgy, Táborhegy, Testvérhegy, Törökkő, Újlak (egy része), Ürömhegy

IV.kerület: Újpest részei:Istvántelek, Káposztásmegyer, Megyer, Népsziget (egy része), Székesdűlő, Újpest

V.kerület: Belváros-Lipótváros részei:

VI.kerület: Terézváros részei:

VII.kerület: Erzsébetváros részei:

VIII.kerület: Józsefváros részei:

IX.kerület: Ferencváros részei:

X.kerület: Kőbánya részei:

XI.kerület: Újbuda részei:

XII.kerület: Hegyvidék részei:

XIII.kerület: (-) részei: Angyalföld, Margitsziget, Népsziget (egy része), Újlipótváros, Vizafogó részei:

XIV.kerület: Zugló részei: Alsórákos, Herminamező, Istvánmező, Kiszugló, Nagyzugló, Rákosfalva, Törökőr és a Városliget.

XV.kerület: (-) részei: Rákospalota-Pestújhely-Újpalota

XVI.kerület: (-) részei: Árpádföld, Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály, Sashalom

XVII.kerület: Rákosmente részei:

XVIII.kerület: Pestszentlőrinc-Pestszentimre részei:

XIX.kerület: Kispest részei:

XX.kerület: Pesterzsébet részei:

XXI.kerület: Csepel részei:

XXII.kerület: Budafok-Tétény részei:

XXIII.kerület: Soroksár részei:

 

Közlekedés

Budapest az ország közlekedési vérkeringésének centruma. Itt futnak össze a sugárirányú autópályák és nemzetközi jelentőségű vasútvonalak, összeköttetést teremtve az ország megyéivel és Európa jelentős nagyvárosaival. Kiemelkedő jelentőségű a fővárost elkerülő M0-s autóút, amelynek megépítésével a fővárosi utak zsúfoltságát és a város levegőszennyezettségét kívánták csökkenteni.

Budapesten 11 féle közlekedési eszköz jár, köztük 4 metróvonal, 5 Hév vonal, villamosok, autó- és trolibuszok is könnyítik a közlekedést. 4 nemzetközi vonatpályaudvar működik a fővárosban és turistalátványosságként megtekinthető a Budavári sikló, a Libegő, a Gyermekvasút és a Fogaskerekű. A tömegközlekedési eszközökön túl közösségi autómegosztó, bicikli és roller kölcsönzési lehetőségek is egyre nagyobb számban állnak rendelkezésre, valamint az utóbbi években Budapest kerékpárút hálózata is jelentős fejlesztésen és bővítésen esett át.

 

Lakáspiac

A 2023-as adatok szerint az átlagos fővárosi ingatlan ár 57 millió forint, de a szórás igencsak nagy. Az átlagos nm-ár a tavalyi évben 885 ezer forint körülire tehető. A legdrágábban négyzetméterenként (1,3 millió/nm) a XII. kerületben, míg a legolcsóbban (585 ezer/nm) a XX. kerületben lehetett a tavalyi évben ingatlant venni.

Ingatlantípusok tekintetében főváros szerte szinte minden opció megtalálható a régi bérháztól a panelen át a modern lakóparkokig és kertesházakig.

És hogy hol és milyen ingatlant érdemes vásárolni? Ez persze főként igény és büdzsé kérdése. További cikkeinkben igyekszünk majd ezzel kapcsolatban is kézzelfogható támpontokat adni.

Ingatlanvásárlás előtt áll? Hitel vagy biztosítási ügyintézésben van szüksége segítségre? Kérje a QARAT ingatlanközvetítő hálózat munkatársainak szakértő segítségét. Készséggel állunk rendelkezésére.