Blog

Amit Kőbányáról, Budapest X. kerületéről tudni érdemes

Kőbánya ma a főváros pesti oldalának egy dinamikusan fejlődő, népszerű kerülete, de a terület nem volt mindig népszerű része a Fővárosnak. A 19. század végéig önáló település volt. Elnevezése a középkorra vezethető vissza. Jellemző volt itt a kőfejtés, kőbányászat, tégla- és cserépgyártás, ezért már IV. Béla korában is „Kőérként” hivatkoznak a város ezen részére.  

Egészen a 19. századig aktív bányászat zajlott, de a szőlőtermesztés, a sörgyártás is egyre inkább virágzott a városrészben.

Az 1840-es években a sertéskereskedelem is fókuszt kapott. A Pest-Cegléd vasútvonal kőbányai állomásának köszönhetően a kereskedelem fellendült és emiatt a terület egyre jobban benépesült. 1858-tól állandó sertés- és szarvasmarhapiac létesült. A virágzó sertéskereskedelemnek, - amelynek emlékét számos helyi utca és tér neve jelzi-, végül az 1895-ös országos sertésvész vetett véget.

De a fejlődés ettől még nem állt meg. Budapest egyesítése után az itt lakók száma rendkívüli mértékben nőtt, de a gyors fejlődésnek megvoltak az árnyoldalai is, hiszen például az iskolarendszer nem tudta a gyors népességnövekedést kiszolgálni.

A kerület később a szeméttelepeiről volt ismert, többek között az Újhegyi lakótelep is egy feltöltött szeméttelepre épült. De itt kapott helyet Közép-Európa sokáig legnagyobb börtöne, a Budapesti Gyűjtőfogház is.

1950-ban, a Nagy-Budapest létrejöttekor Kőbánya a főváros belső kerületévé vált, a kerület nagyrészét a VIII. kerülethez csatolták.

A szocializmus ideje alatt a X. kerület volt az ország legnagyobb munkáskerülete. A 20. század második felében 110 000 ember dolgozott a kerület üzemeiben. Ez természetesen lakhatási problémákat vetett fel, melyre az akkoriban szokásos panel építés nyújtott megoldást.

Ma Kőbánya területe 32,49 km² . Dinamikusan fejlődő, egyre népszerűbb kerület a fővárosban. Remek közlekedése és egyre fejlődő infrastruktúrája okán kiváló választás fiataloknak, idősebbeknek és családosoknak egyaránt.

Városrészei: Felsőrákos, Gyárdűlő, Keresztúridűlő, Kőbánya-Kertváros, Kúttó, Laposdűlő, Ligettelek, Népliget, Óhegy, Téglagyárdűlő, Újhegy

 

Népesség

A IX. kerület becsült népessége 2023-ban 68 987 fő fő, mely a teljes fővárosi lakosság 3,94 %-a. Népsűrűsége 2123 fő/km2. A kerület lakossága az 1980-as évek elején volt a legmagasabb, akkoriban több, mint 100 000 ember élt ebben a városrészben. Azóta az itt élő emberek száma nagy mértékben csökkent.

Kőbánya lakossága dinamikus és sokszínű. A 2022-es népszámlálási adatok alapján a lakosság 11% volt 14 évnél fiatalabb és a 65 éven felüliek aránya 19 % volt. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségivel rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben. A kisebbségek közül kínai, vietnámi és roma nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.

 

Oktatás

Kőbánya ma már színes és sokrétű oktatási intézményeket kínál a kerület gyermekeinek. 7 bölcsőde, 15 óvoda, 18 általános iskola, 7 középiskola áll a gyermekek rendelkezésére. Felsőoktatási intézmények is működnek a kerületben. Itt kapott helyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a Vám- és Pénzügyőr Iskola is.

 

Egészségügy

A X. kerület jól ellátott egészségügyi infrastruktúrával rendelkezik. 9 felnőtt és 6 gyermek háziorvosi rendelő van Kőbányán. Szakrendelésre a Kőbányai Szakrendelőt és Budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórházat kereshetik fel a kerület lakói.

 

Tömegközlekedés

A kerület kiváló tömegközlekedéssel rendelkezik. 3 jelentős közlekedési csomópont is található a kerületben, mint Kőbánya Alsó Vasútállomás, az Örs Vezér tere, ahol buszpályaudvar, az M2-es metró megállója, és 2 HÉV vonal megállója, valamint villamosmegállók is találhatóak. A kerület legismertebb közlekedési csomópontja Kőbánya-Kispest, ismertebb nevén KöKi, ahol buszpályaudvar, vasútállomás és az M3-as mertró végállomása is található. A X. kerületben 34 helyi buszjáratnak van megállóhelye. Emellett 7 helyen szállhatunk metróra és 4 helyen vonatra.

 

Turisztikai látnivalók

Kőbánya nem különösebben bővelkedik turisztikai látványosságokban. Számos megtekintésre érdemes kápolnát és templomot ugyan találunk a kerületben, de nagyobb nevezetesség nem kapott helyet itt. Megtekintésre méltó lehet még a Csősztorony, a Kőbányai pincerendszer vagy a Söripari Emléktár. Csak kevesen tudják, hogy a 148 méter magas Ó-hegy közel azonos magasságú, mint a budai Várhegy és a Gellért-hegy, így némely pontjáról kitűnő panoráma tárulhat a szemünk elé.

 

 

Sport és szabadidő

Kőbányán számos lehetőség nyílik a szabadtéri és kulturális időtöltésre egyaránt. A kerület 2 675 000 m²-nyi gondozott parkterületével listavezető. Ennek nagyrészét a Népliget adja, de említésre méltó még az Óhegyi park, a Csajkovszkij park, a Dausz Gyula park, a Rottenbiller park, az Újhegy park, a Sportliget és a Gépmadár park is.

 

Ingatlanok

Kőbánya ingatlanpiaca rendkívül változatos. Klasszikus bérházak, újépítésű modern lakások és lakótelepek egyaránt megtalálhatóak a kerületben. A kerület jó infrastruktúrája és a felsőoktatási intézmények kedveltté teszik a kerületet családok, fiatalok és befektetők számára is. 2024 májusában a kerületben, a nem újépítésű lakások átlagos négyzetméterára 1 024 487 Ft/m² volt a kerületben.

 

Ingatlant keres a fővárosban? Segítünk megtalálni!

A QARAT ingatlanközvetítő hálózat munkatársai nagy tapasztalattal és segítőkész, profi hozzáállásukkal, ingatlan- és hitelügyintézésben is készséggel állnak rendelkezésére!

Keressen minket bizalommal!