Az újkorban főleg mezőgazdasági területként funkcionált ez a terület, a domboldalakon szőlőtermesztés folyt, míg a Dunaparton mocsaras táj feküdt. A Kamaraerdő a 19. század első feléig közkedvelt kiránduló és vadászterület volt.
Kőbánya ma a főváros pesti oldalának egy dinamikusan fejlődő, népszerű kerülete, de a terület nem volt mindig népszerű része a Fővárosnak. A 19. század végéig önáló település volt. Elnevezése a középkorra vezethető vissza. Jellemző volt itt a kőfejtés, kőbányászat, tégla- és cserépgyártás, ezért már IV. Béla korában is „Kőérként” hivatkoznak a város ezen részére.
Ferencváros a Fradi hazája, legtöbben erről ismerik a kerületet. Azonban Budapest IX. kerülete ezen túl is egy színes, rendkívül sok lehetőséget rejtő része a fővárosnak.
Budapest VIII. kerülete általánosságban nem örvend túl jó hírnévnek, hiszen legtöbben rossz közbiztonságáról ismerik. Pedig Józsefváros igazán sokszínű része a fővárosnak és a 8. kerület ad helyet például a legtöbb felsőoktatási intézménynek a fővárosban. Ma már számos újépítésű ingatlan és teljes egészében felújított városrész is található itt. A városrehabilitációt célzó beruházások pedig napjainkban is folyamatban vannak.
Budapest VII. kerülete, ismertebb nevén Erzsébetváros, a magyar főváros egyik legsűrűbben lakott, legpezsgőbb és legtöbb arcú kerülete.
Budapest szívében, a Duna pesti oldalán helyezkedik el fővárosunk második legkisebb kerülete, Terézváros. Kis mérete ellenére a kerület dinamikus és vibráló. A VI. kerület több mint csak egy városrész; ötvözi a történelmi múltat a modern kor előnyeivel.
Budapest V. kerülete a főváros lüktető szíve. A pezsgő városrészt szemet gyönyörködtető épületek és turisztikai látványosságok tarkítják, világszínvonalú nagyvárosi életvitelt, szolgáltatásokat, vásárlási lehetőségeket és szórakozási lehetőségeket nyújt az itt lakók és az ide látogatók számára.
Budapest IV. kerülete Budapest északi részén, a Duna által kettészelt főváros pesti oldalán fekszik. A kerületi önkormányzat által megállapított neve Újpest, hisz a terület nagy része az 1950-es fővároshoz csatolása előtt is ezt a nevet viselte. Az akkori települést az 1830-as években alapították, 1841-től viselte önálló köszségként az Új-Pest nevet. 1907-től a rohamos ipari fejlődésének köszönhetően kivívta a város címet, ekkor már ipari termelés tekintetében az ország negyedik legjelentősebb települése volt.
Óbuda-Békásmegyer a budai oldal legnagyobb kerülete, területe összesen 39,7 km2. Tájai a Budai-hegység és a Pilis domborulataiig nyúlnak, a kerület keleti részén sík területek jellemzőek és közigazgatásilag hozzá tartozik az Óbudai-sziget is. Városrészei: Aquincum, Aranyhegy, Békásmegyer, Csillaghegy, Csúcshegy, Filatorigát, Hármashatárhegy, Kaszásdűlő, Mátyáshegy, Mocsárosdűlő, Óbuda, Óbudaisziget, Remetehegy, Rómaifürdő, Solymárvölgy, Táborhegy, Testvérhegy, Törökkő, Újlak (egy része) és Ürömhegy. A III. kerületet keleten a Duna, délen a II. kerület, északon és nyugaton pedig Solymár, Üröm és Budakalász határolják.
Budapest II. kerülete az élő történelem és a magas színvonalú, elit modernitás elegye. A régészeti leletek szerint a terület már a római korban is lakott volt, majd a középkorban számos kisebb, Buda-környéki település helyezkedett el itt.
