Az első lakás megvásárlása mindenki életében hatalmas lépés. Kétségtelenül jelentős mérföldkő, de komoly pénzügyi kihívás is. A sikeres ügylethez elengedhetetlen, hogy alaposan felkészüljünk: tisztában legyünk a költségekkel, lehetőségekkel és jogi háttérrel.
Budapest XXIII. kerülete, vagyis Soroksár, a főváros legdélibb és legfiatalabb kerülete, amely 1994-ben vált önállóvá a XX. kerületből. A Pesti-síkságon elterülő, zöldövezeti jellegű kerület a Duna egyik ágával, a Soroksári-Dunával határos, és egyedülálló kombinációt kínál a nyugodt életvitel és a fejlett infrastruktúra terén.
Budapest XXII. kerülete Budafok-Tétény a főváros délnyugati részén, a Duna budai oldalán, a Budai-hegység lankáin fekszik. A főváros egyik legelitebb környékének minősülő kerület 1950-ben jött létre Budafok város, Nagytétény és Budatétény községek egyesítése révén.
Budapest 21. kerülete, közismert nevén Csepel a főváros déli oldalán fekszik, az egyetlen olyan kerület, amely teljes egészében egy dunai szigeten, a Csepel-szigeten fekszik, így nem tartozik sem a történelmi Budához, sem pedig Pesthez.
Budapest 20. kerülete a Duna pesti partján fekszik. Északnyugatról a IX. kerülettel, északkeletről a XIX. kerülettel, délen a XIII. kerülettel határos és a Gubacsi híd összeköti a Csepel-szigettel.
Budapest 19. kerülete a Duna pesti oldalán helyezkedik el, dél-pest egyik központi kerülete. Kiterjedése 9,38 km2 és két városrészből, Kispestből és Wekerletelepből áll. A városrészeket 1950-ban csatolták a fővároshoz, ekkor alakult ki a kerület.
Budapest 18. kerülete a Pesti oldal dél-keleti oldalán helyezkedik el. Kiterjedése 38,61 km2, két részből, Pestszentimréből és Pestszentlőrincből áll. A városrészeket 1950-ban csatolták a fővároshoz, ekkor alakult ki a kertvárosi kerület.
Rákosmente a Főváros legnagyobb kiterjedésű és hetedik legnépesebb kerülete. Egyben az egyik legszebb fekvésű kerület a Duna pesti oldalán. Dimbes-dombos kertvárosi terület sok zöld övezettel, természetvédelmi területekkel. Ráadásul 3 patak vízgyűjtő területén fekszik, a kerületben 13 forrás is található.
Budapest 16. kerületére sokan Kertvárosként hivatkoznak, de egységes, hivatalos elnevezése nincsen. A peremkerület a Duna pesti oldalán fekszik, főként kertvárosias, családias életteret nyújt.
Budapest 15. kerületét számos más kerülettel együtt 1950-ben csatolták a fővároshoz. A terület legrégebbi építészeti emléke az 1200-as évekből maradt fenn, így ekkor már biztosan lakott volt a környék. Az írásos emlékek szerint Nyír, majd később Palota nevű települések voltak itt. Az idők során a környék többször elnéptelenedett, de idővel mindig újra benépesült.
