Blog

Ki örökli az ingatlant?

Egy családtagunk, szerettünk elvesztése érzelmileg rendkívül terhelt esemény, az öröklés kérdésköre pedig gyakorta fokozza a nehéz érzelmi állapotot, sokszor okoz családon belüli vitákat.

Sok kellemetlenségtől megkímélheti az örökhagyó családját és más örököseit, ha azok tisztában vannak az öröklési sorrenddel és az örökhagyás szabályaival, ezért cikkünkben most ebben a kérdéskörben vesszük végig a legfontosabb információkat.

Ingatlan öröklés

Ingatlant örökölni két úton lehetséges:

-a törvény által meghatározott törvényes örökösként, vagy

-az örökhagyó akaratából végintézkedés alapján.

Az örökhagyó szabadon meghatározhatja, kire, vagy kikre szeretné hagyni vagyonát. A törvényes végrendelet a törvényes öröklés felett áll, annak tartalma az irányadó az öröklés folyamatában.

Fontos, hogy a végrendeletnek meg kell felelnie bizonyos szabályoknak. Ennek hiányában a végrendelet érvénytelenné válik és a törvényes öröklési rend lép életbe.

Végrendeletet hagyhat az örökös:

-közjegyző előtt

-saját kezével írva

-más által írva, két tanú előtt

-vagy különleges körülmény fennállta esetében akár szóban is.

Örökösödési rend

Amennyiben az örökhagyó nem nyilatkozott örökhagyási szándékáról, vagy a végrendelet a teljes hagyatékra nem terjed ki, a törvényes öröklési rend szabályai lépnek életbe.

A magyar jog szerint az öröklés folyamatában a rokonok, a házastárs és legvégül az állam lehetnek érdekeltek.

Ki számít rokonnak?

A rokoni kör fogalmát a Ptk. Családjogi Könyve (Csjk.) határozza meg. Ennek megfelelően megkülönböztetünk egyenesági rokonokat és oldalági rokonokat.

Az egyenesági rokonoknak azok számítanak, akik közül az egyik a másiktól származik. Ennek megfelelően az egyenesági rokonok lehetnek felmenők és leszármazottak. Oldalági rokonoknak azokat tekintjük, akikkel az örökhagyó közös felmenőkkel rendelkezik.

A rokoni viszony megállapításakor a vérségi kapcsolat a döntő, tehát az öröklésnek nem feltétele az, hogy egy gyermek például házasságban szülessen. Kivételt képez ez alól az örökbefogadás ténye, amikor is a jogi kötelék a vérségi rokonsággal azonos súlyú kapcsolatot teremt.

Mi az öröklési sorrend?

Az örökösödési törvény az örökösök sorrendjét és öröklési mértékét szigorúan szabályozza. A törvényes sorrendben egymás előtt álló örökösök megelőzik a mögöttük állókat, az azonos státuszban szereplők pedig azonos részben örökölnek.

Az egyenesági leszármazást az öröklési törvény korlátlanul figyelembe veszi. A törvényes öröklés sorrendje a lemenő, egyenes ági rokonokkal kezdődik, tehát első helyen az örökhagyó vérszerinti vagy örökbefogadott gyermekei állnak. Őket követik leszármazási fokok szerint az unokák, dédunokák és így tovább. Az öröklésből kiesett (pl. elhunyt) gyermek részét annak további leszármazottjai öröklik, a helyettesítés elvnek megfelelően.

Az örökhagyó leszármazottai mellett a törvény szerint annak házastársa is egyenrangú örökösnek számít, feltéve, ha a házasság és az életközösség az örökhagyás pillanatában fennállt. A házastársat az elhunyt házastársa után egy gyermekrésznyi örökség illeti meg, illetve az örökül hagyott, közösen lakott ingatlanra és az abban található berendezési tárgyakra holtig tartó haszonélvezeti jogot élvez.

Parentéláris öröklés

Amennyiben az örökhagyó nem rendelkezik leszármazottakkal, úgy az öröklési rangsorban a felmenők, majd azok leszármazottaiként az oldalági rokonok következnek, ezt a magyar jog parentéláris öröklésnek nevezi.

Leszármazott hiányában az örökséget az örökhagyó szülei öröklik, egyenlő mértékben. A helyettesítési elv itt is szerepet játszik, tehát ha az egyik szülő elhunyt, annak leszármazottai (az örökhagyó testvérei, unokahúgai vagy unokaöccsei..stb. ) kapják meg az örökség szülőre eső részét. Ha az elhunyt szülőnek nincsenek más leszármazottai, úgy a másik szülő, vagy annak leszármazottai öröklik a teljes örökséget. Ha az örökhagyónak sem leszármazottai, sem szülei, sem pedig testvérei vagy testvéri leszármazottai nincsenek, úgy a házastársa lehet a kizárólagos örökös.

Szülők, szülői leszármazottak és házastárs hiányában a felmenői ág következő lépcsőfoka, a nagyszülők kerülnek örökösi szerepbe. A helyettesítési elv szerint az elhunyt nagyszülő után annak leszármazottai örökölnek.

A parentéláris öröklés a dédszülői körre is kiterjed, de e fölötti felmenői fokban már a leszármazottak nem örökölnek, tehát egy közös üknagymama már nem von be oldalági rokont az örökösödési rangsorba.

Mikor örököl az állam?

Ha az örökhagyónak törvényes örököse nincs, vagy azok az örökséget visszautasítják, úgy az örökség teljes egészében az államra száll.

Amennyiben Ön ingatlant örökölt és szeretné azt szakértő segítséggel eladni, forduljon a Qarat szakértő munkatársaihoz bizalommal. Budapest szerte több kirendeltséggel, ingatlan -és pénzügyi szolgáltatásokban is készséggel állunk rendelkezésére.