Osztatlan közös tulajdon? Ezekre érdemes odafigyelni!
Ingatlan eladáskor vagy vásárláskor sok olyan fogalommal találkozhatunk, melyekről még korábban talán nem is hallottunk, vagy ha mégis, akkor nem feltétlenül vagyunk tisztában a pontos jelentésével, jogi következményeivel. Az egyik ilyen, talán leggyakoribb körülmény, amikor egy ingatlan osztatlan közös tulajdonban áll. A téma meglehetősen szerteágazó, és a különféle esetek eltérő jogi következményekkel, adott esetben nehézségekkel járhatnak, így most a teljesség igénye nélkül, csupán a belterületi lakóingatlanok aspektusát szeretnénk kicsit körbejárni, valamint az eladásnál tiszta helyzetet teremtő, lehetséges lépéseket feltárni.
Hogyan válik egy ingatlan osztatlan közös tulajdonná?
Hogy megértsük ezt a helyzetet, első körben érdemes tisztáznunk, mit is jelent maga a fogalom.
Röviden és tömören: osztatlan közös tulajdonnak számít az az adott helyrajzi számon lévő ingatlan, melynek több tulajdonosa van.
Osztatlan közös tulajdon például az az ingatlan, amit egy házaspár együtt birtokol, vagy az az ingatlan, amit több gyermek örököl elhunyt szüleitől. De abban ez esetben is erről a jogi formátumról beszélhetünk, mikor egy adott helyrajzi számon több ingatlan található, ami ugyan természetben megosztott, tehát egyértelműen elkülönül egymástól, de a közös helyrajzi szám miatt mégis közös tulajdonnak minősül. Legtöbbször az ikerházak szolgálnak erre jó példával, de manapság divatossá vált nagyobb ingatlanokat a felújítás folyamán több, kisebb részre osztani, és külön lakásokként értékesíteni. Addig, míg egy társasház esetében nem születik meg a társasházi alapító okirat, a lakások nem kerülnek külön albetétre és így külön helyrajzi számra, szintén osztatlan közös tulajdonban állnak.
A tulajdonosok jogköre
Osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonosok adott mértékű tulajdoni hányaddal rendelkeznek és mindannyian gyakorolhatják a tulajdonost megillető jogokat, mint a használat, a birtoklás és az ingatlan feletti rendelkezés joga, feltéve, hogy döntésükkel, rendelkezésükkel, cselekedetükkel nem sértik meg jelentősen egyetlen más tulajdonos érdekeit sem.
A tulajdonostársak szótöbbséggel határoznak a közös tulajdont érintő legtöbb kérdésben, és a szavazások során minden tulajdonostársat tulajdoni hányada arányában illeti meg szavazati jog. Az olyan esetekben, amikor 2 tulajdonos van, érdekellentétek felmerülésekor nem lehet szavazással többségi véleményt meghatározni, így ilyenkor a tulajdonosoknak meg kell próbálniuk valamilyen módon megegyezni.
Tévhit, hogy az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanokat a tulajdonosok csak tulajdoni hányaduknak megfelelő mértékben használhatják – ha csak hivatalosan másképpen nem rendelkeztek a felek – minden tulajdonos azonos mértékben veheti igénybe az ingatlant és annak helyiségeit.
Bizonyos döntések meghozatalában a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges. Ilyenek például:
-
a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások,
-
az egész ingatlan megterhelése,
-
az egész ingatlanra kiterjedő kötelezettségvállalás,
-
osztatlan közös tulajdonban lévő telken történő építkezés,
-
az egész ingatlan bérbeadása,
-
vagy az egész ingatlan feletti tulajdonjog átruházás.
Gyakran felmerülő kérdés, hogy mi a teendő abban az esetben, ha valamelyik tulajdonos el szeretné adni az ingatlant, de a másik tulajdonos viszont nem. Alap esetben nincsen jogi akadálya annak, hogy bármelyik tulajdonos értékesítse saját tulajdon részét, de a többi tulajdonos az eladásra kínált tulajdonrészre elővásárlási jogot élvez. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az egyik tulajdonos tulajdoni hányadára olyan ajánlatot kap, amit szívesen elfogadna, akkor azt köteles az elfogadás előtt tulajdonostársainak is felajánlani. Ha bármelyik tulajdonos úgy dönt, hogy a bemutatott feltételekkel megvásárolja a tulajdonrészt, akkor őt illeti a vásárlás joga.
Az ingatlanhoz kapcsolódó fizetési kötelezettségeket és adó terheket, az esetleges károk terheit a tulajdonosoknak szintén közösen kell viselniük, tulajdoni hányaduknak megfelelő mértékben, kivéve abban az esetben, ha erről előzetesen, hivatalosan másképpen nem állapodtak meg az érintett felek.
Ha a többség akarata az okszerű gazdálkodást sérti vagy a kisebbség jogi érdekeinek lényeges sérelmével jár, a kisebbség a többség döntéseit a bíróságon támadhatja meg.
Használati megosztás
A tulajdonostársak közötti viszonyra, és a joggyakorlásra a Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. Törvény, közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell irányadónak tekinteni, azonban vitás helyzetekben a jogszabály sajnos nem képes valamennyi élethelyzetre kész választ adni. Emiatt a bíróságoknak kifejezetten szűk mozgástere van az esetleges jogviták felmerülésekor döntést hozni és az érdekellentéteket kisimítani.
A tulajdonostársaknak azonban jogukban áll közösen meghatározott és elfogadott, emiatt pedig egyértelműbb és könnyebben betartható szabályokat lefektetni az ingatlan használatát illetően. Ennek hivatalos módja, ha a tulajdonosok használati megosztási szerződést kötnek.
A dokumentum aláírása ügyvéd előtt történik, és szerződéskötésnek minősül, tehát hivatalosan köti a feleket annak betartására. Ez nagy jelentőséggel bírhat például abban az esetben, amikor a tulajdonosok közül egy, vagy akár több fél az érintett ingatlanban él, és bizonyos helyiségeket saját életterének tekint, így nem szeretné, ha oda bárki másnak is szabad bejárása lenne. Amikor több külön ingatlan található egy helyrajzi számon, akkor is ez a szerződés fekteti le a használati jogosultságokat és nevezi meg a magán, illetve közösen használható és közösen karbantartandó területeket.
De a megállapodás nem csak az ingatlan használatára, a magán szféra és közös terek meghatározására vonatkozó szabályokat mondhatja ki, hanem eltérő jogköröket is adhat a birtokosoknak, valamint arra is kitérhet, hogy a felek között hogyan oszlanak meg a felmerülő költségek.
Milyen veszélyeket rejthet az osztatlan közös tulajdon vásárlása?
Sokakat megrémiszt, mikor egy ingatlan hirdetésben feltűnni látják, hogy osztatlan közös tulajdonról van szó, pedig a megfelelő adottságokkal és jogi lépésekkel az ilyen típusú ingatlanok is pontosan olyan lehetőségeket kínálhatnak, mint egy önálló ingatlan.
Amennyiben viszont vitás kérdések, jogi rendezetlenség áll fenn a tulajdonosi körben, ez a vásárlóra is hatással lehet, ezért mindig érdemes a jogállásról előre tájékozódni, és megtenni a kellő elővigyázatosság lépéseit.
A teljes ingatlan értékesítéséhez például minden tulajdonos beleegyezése szükséges, ha bármelyik birtokos igényt formál az elővásárlási jogára, övé az elsőbbség, így a vevő hoppon maradhat akár az ajánlattétel után is. Fontos szem előtt tartani, hogy a használati megosztással meghirdetett ikerházak, lakások esetében is elővásárlási joga van a tulajdonostársnak vagy -társaknak, így a lemondó nyilatkozatot a szerződés megkötése előtt ilyenkor is érdemes bekérni.
Ha nincs megfelelően előkészítve egy adásvétel, megtörténhet, hogy a reménybeli vásárló csupán az adás-vétel előrehaladott szakaszában, a tulajdoni lap láttán döbben rá, hogy a kiszemelt ingatlan tulajdonjoga megoszlik, ilyenkor szintén hosszas procedúra adódhat abból, ha a tulajdonostársaknak nem egyeznek meg a szándékai.
Erre a 3 dologra mindig érdemes odafigyelni a gördülékeny és jogtiszta adás-vételhez
-
A földhivatal ingatlan nyilvántartásából lekérhető tulajdoni lap minden esetben pontos információkat tartalmaz egy adott ingatlan tulajdoni viszonyairól, így, ha időben megtekintjük azt, tájékozódhatunk egy osztatlan közös tulajdonú ingatlan tulajdonosi köréről, és az érintett személyek pontos szándékairól.
-
Egy osztatlan közös tulajdonú ingatlan megvásárlásakor a tulajdonosoknak írásban kell lemondaniuk elővásárlási szándékukról, és ezeket a dokumentumokat érdemes már a folyamat kezdeti szakaszában összegyűjteni. Igaz ez akkor is, ha hivatalos használati megosztással rendelkeznek a tulajdonosok.
-
Amikor például egy ikerház kerül eladó sorba, a tulajdonosok jó eséllyel már megkötötték a hivatalos, használati megosztási nyilatkozatot, mely dokumentum pontosan taglalja a felek jogköreit. Érdemes ezt a dokumentumot még a szerződéskötés előtt megtekintenie a reménybeli új tulajdonosnak, és annak feltételeit megfontolni, ha szükséges, közös megegyezéssel módosítani.
Kérje kollégáink segítségét!
Ha bizonytalan, kérdései vannak, vagy nagyobb biztonságban érezné magát az adás-vétel során, ha szakemberek kísérnék végig a folyamaton, ne habozzon! Munkatársaink örömmel állnak rendelkezésére!
Hozzászólások (0)