Amit Ferencvárosról, Budapest IX. kerületéről tudni érdemes
Ferencváros a Fradi hazája, legtöbben erről ismerik a kerületet. Azonban Budapest IX. kerülete ezen túl is egy színes, rendkívül sok lehetőséget rejtő része a fővárosnak. A terület több évszázados múltra és gazdag történelemre tekint vissza. Már a 13. századból is maradtak fenn olyan források, melyek azt igazolják, hogy ezen a területen település volt, de ezt vélhetően a törökök felgyújtották.
Az 1700-as években kezdődött aztán Ferencváros kiépülése. A városiasodás első fejezete a kereskedelemhez és az állattenyésztéshez kapcsolódik. A környéken helyezkedett el a Széna piac, így a távolról érkező kereskedők az itt található fogadókban pihentek meg.
Az 1700-as évek végén a helyiek elérkezettnek látták, hogy a terület külön nevet kapjon, így 1792 óta viseli a városrész a Ferencváros nevet.
A 19. század elején tartott népszámlálás adatai alapján ekkor már több, mint 1800-an laktak a kerületben és 220-nál is több épület állt itt.
Az 1838-as árvíz nem kímélte az egyre terjeszkedő városrészt. Az akkor már 529 itt álló épületből 438 összedőlt, 72 pedig súlyosan megrongálódott.
Az újraépítés hamar megkezdődött, mely magával hozta az első magyarországi építési szabályrendeletet is. Ez nagy hatást gyakorolt a város látképére, de figyelembe vette a biztonság, az egészségügyi követelmények és a városszabályozás kérdéskörét is.
Az 1800-as évek közepére a fejlődés és iparosodás felgyorsult. Ekkor már több, mint 8000 fő élt a kerületben és az 1850-es években már szinte minden utcasarkon egy-egy gépgyár, bőrgyár vagy asztalos-üzem működött.
A század végére Belső-Ferencváros polgáriasodott területté vált, a gyárak, üzemek pedig egyre inkább a külső területeken kaptak helyet. Ekkorra vasútvonalak egész rendszere hálózta be Ferencvárost. 1877-re kiépült Közép-Európa legnagyobb rendezőpályaudvara a Külső-Ferencváros közepén, a Boráros tér és a Közvágóhíd közötti területen pedig létrejött a Budapest-Dunapart teherpályaudvar.
A Millennium éve is fontos változásokat hozott a kerületben, hiszen ekkor több, a mai napig megtekinthető középület épült és ekkor adták át a Ferenc József hidat, ami ma a Szabadság híd nevet viseli. De ekkor épült az Iparművészeti Múzeum és a Vásárcsarnok is.
A világháborúkat követő időszakban a lakáshelyzet terén történt a legnagyobb változás. 1957-ben megindult a barakkok bontása, és lakótelep épült a hírhedt Mária Valéria helyén. 1966-ig 7101 lakás készült el, 1980-ban pedig újabb 899 lakást adtak át az új József Attila-lakótelepen. Az 1980-as évek második felében Középső Ferencváros három tömbjében kezdődött meg az állami, fővárosi forrásokra alapozó rehabilitáció, amely előképe lett a későbbi városmegújításnak. Ebben az évtizedben Ferencváros lakóinak száma 90 ezerről 76 ezerre csökkent.
A kerület ma 12,53 km2 és 2012 decembere óta 4 külön városrészre oszlik, melyek hivatalos nevei:
Belső-Ferencváros
József Attila-lakótelep
Középső-Ferencváros
Külső-Ferencváros
Népesség
A IX. kerület becsült népessége 2023-ban 53 364 fő, mely a teljes fővárosi lakosság 3,05 %-a. Népsűrűsége 4259 fő/km2. A kerület lakossága az 1940-es évek elején volt a legmagasabb, akkoriban több, mint 100 000 ember élt ebben a városrészben. Azóta az itt élő emberek száma nagy mértékben csökkent.
Ferencváros lakossága dinamikus és sokszínű. A 2022-es népszámlálási adatok alapján a lakosság 10% volt 14 évnél fiatalabb és a 65 éven felüliek aránya 16 % volt. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben. A kisebbségek közül ukrán, német és roma nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.
Oktatás
Ferencváros színes és sokrétű oktatási intézményeket kínál a kerület gyermekeinek. 6 bölcsőde, 13 óvoda, 13 általános iskola, 12 szakközépiskola és 11 gimnázium áll a gyermekek rendelkezésére. Többek között művészeti, sport, vagy kéttanítási nyelvű tagozatokon is tanulhatnak a ferencvárosi gyerekek. Felsőoktatási intézményeket tekintve a kerületben található a Semmelweis Egyetem és a nagy múltú Budapesti Corvinus Egyetem is.
A kerületben rettentő nagy hangsúlyt fektetnek a sportra, hiszen Ferencváros az FTC, vagy ismertebb nevén a Fradi hazája.
Egészségügy
A IX. kerület jól ellátott egészségügyi infrastruktúrával rendelkezik. Itt található az Országos Hematológiai és Infektológiai intézet, a Merényi Gusztáv kórház, a Szent István kórház, a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet és a Szent László Kórház, de számos magán egészségügyi intézmény is helyet kapott Ferencvárosban.
Szakorvosi rendelésre a helyiek a Ferencvárosi szakrendelőbe járhatnak.
Tömegközlekedés
A kerület kiváló tömegközlekedéssel rendelkezik. Számos villamosvonal, köztük az 1-es és 3-as villamosvonal is keresztezi a kerületet. Az M3-as metró is megáll a kerületen belül. Ezen felül rengeteg nappali és éjszakai buszjárat, távolságibusz közül is választhatnak a tömegközlekedéssel utazók. A kerületben helyet kapó Ferencvárosi vonatállomás teret biztosít az itt lakók számára a vonatközlekedés használatára is.
Turisztikai látnivalók
A IX. kerület számos turisztikai és kulturális látványossággal büszkélkedhet. Itt található a Nemzeti Színház és a Művészetek Palotája, megcsodálhatjuk az Iparművészeti Múzeum és a Zwack Unicum Múzeum és Látogatóközpont kiállításait vagy a Központi Vásárcsarnok épületét. De itt található még többek között József Attila szülőháza is.
Sport és szabadidő
A kerület méltán híres sportéletéről. Ferencváros az FTC, vagy ismertebb nevén a Fradi hazája. És bár sokak erről automatikusan a focira asszociálnak, a klub számos különféle, rendkívül eredményes, más szakosztállyal is rendelkezik, ahol a gyermekek és felnőttek egyaránt megtalálhatják ideális sporttevékenységüket.
Szabadidős tevékenységek terén is rendkívül sok lehetőséget kínál a kerület. Vásárlás tekintetében rendelkezésére áll a helyieknek az Illa Bevásárlóközpont és a Lurdy ház. A szabadtéri időtöltésre vágyók pedig a József Attila lakótelep európai színvonalú sportpályáját vagy a kerület határán elhelyezkedő Népliget lehetőségeit is élvezhetik.
Ingatlanok
Ferencváros ingatlanpiaca rendkívül változatos. Klasszikus bérházak, újépítésű modern lakások és lakótelepek egyaránt megtalálhatóak a kerületben. A kerület jó infrastruktúrája és a felsőoktatási intézmények kedveltté teszik a kerületet családok, fiatalok és befektetők számára is. 2024 májusában a kerületben, a nem újépítésű lakások átlagos négyzetméterára 1 024 487 Ft/m² volt a kerületben.
Ingatlant keres a fővárosban? Segítünk megtalálni!
A QARAT ingatlanközvetítő hálózat munkatársai nagy tapasztalattal és segítőkész, profi hozzáállásukkal, ingatlan- és hitelügyintézésben is készséggel állnak rendelkezésére!
Keressen minket bizalommal!
Hozzászólások (0)