A vételi szándék megpecsételése: Miben más a foglaló, mint az előleg?
Ingatlan adás-vétel során a vételi szándék egyik első, mégis komoly kinyilatkoztatása, amikor a vevő foglalót vagy előleget fizet az eladónak. Nem mindegy azonban, hogy milyen jogcímen adja át a pénzt, ugyanis a két féle helyzet nem csupán megnevezésében, de jogi következményeiben is eltér. Fontos hát az átadás-átvételkor egyértelműen jelezni a dokumentumokon, hogy az összeg foglalónak vagy előlegnek minősül. Ha ez elmarad, a vevő által kifizetett pénz minden esetben előlegnek számít. De miért is olyan lényeges ez?
A foglaló vagy duplán jár vissza, vagy sehogy kivéve, ha...
Mint ahogyan már fentebb is említettük, a foglaló és az előleg teljesen eltérő jogi következményeket vonnak maguk után. Míg az előleg csupán a lehetséges vásárlási szándék megerősítését szolgálja, ugyanakkor a foglaló a szerződéskötés létrejöttét biztosító mellékkötelezettség.
Mit jelent ez pontosan?
Csak abban az esetben érdemes a foglaló letétel mellett dönteni, ha az adás-vételi folyamat létrejöttében úgy az eladó, mind a vásárló fél érdekelt, szándékaik megfontoltak és határozottak. A foglaló ugyanis mind a két fél elállása esetén tartogat szankciókat. Ha a foglaló letétele után a vevő eláll vásárlási szándékától, úgy az átadott összeget nem kapja vissza. Amennyiben az eladó dönt úgy valami okán, hogy mégsem kívánja eladni a vevőnek ingatlanát, úgy a foglaló kétszeresét köteles a vevő számára megtéríteni.
Abban az esetben, ha az ingatlan a foglaló letétele után valamilyen külső hatás pl.: természeti katasztrófa miatt nem értékesíthető, akkor a foglaló szankció nélkül visszajár.
Mennyi a foglaló? Mennyi az előleg?
A foglaló mértékéről a szerződő felek minden esetben egyedileg egyeznek meg, de általános mértéke az ingatlan eladási árának 10 %-a. Az eladó és a vevő közös megegyezéssel ettől a mértéktől eltérhet, ugyanakkor azt érdemes számításba venni, hogy ha érdekellentét áll fenn a vásárlási folyamat során, és az ügy bíróság elé kerül, a bíróság dönthet a foglaló mértékének konszolidálásáról az átlagtól számított jelentős különbség esetén.
Az előleg mértéke, jellegéből adódóan eltérhet a szokványostól. Nagyobb előleg fizetésével például a vevő hatást gyakorolhat az eladó félre, kötelezettség és kockázatmentesen. Sikeres vásárlás esetén az előleg az első fizetési részlet, míg meghiúsuló vásárlás esetén a teljes összeg visszajár.
Beleszámít a foglaló az eladási árba?
Mind a foglaló, mind pedig az előleg esetében dönthetnek úgy a szerződő felek, hogy az a teljes eladási árból levonódik. Az erre vonatkozó pontos megállapodást szintén érdemes írásba foglalni a foglaló vagy az előleg átadás-átvételekor.
Foglaló vagy előleg? Kockázatok és lehetőségek
Vásárló félként a döntés meghozatalakor leginkább azt érdemes számításba venni, hogy mekkora az elköteleződésünk az adott ingatlan iránt, mennyire vagyunk biztosak vételi szándékunkban. Amennyiben még a nézelődési szakaszban vagyunk, és több opció közül válogatunk, érdemes inkább az előleg letétel opcióját választani, hiszen, ha meggondoljuk magunkat a vételi szándéktételt követően, az előleget visszakapjuk, a foglalót viszont nem.
Eladói szemszögből akkor érdemes foglalót kérni, ha az ingatlan eladásában biztosak vagyunk, és a ki is választottuk a számunkra potenciálisan megfelelő vevőt. A foglaló elvesztésének veszélye általában biztosítja a vevő vásárlási szándékát, de elállás esetén a bent maradó összeg fedezheti az esetleges időkiesést, többletteendők költségét. Ugyanakkor azt is szem előtt kell tartani, hogy a foglaló átvétele után a szankciók az eladót ugyan úgy terhelik, az eladó elállása esetén az átvett összeg duplája jár vissza a vevőnek.
Segítségre van szüksége?
Mind az eladói, mind a vevői oldalon szívesen képviseljük érdekeit, keressen minket bizalommal! Minkatársaink több éves tapasztalattal és magas szakértelemmel állnak rendelkezésére, készséggel végigvezetik a teljes adás-vétel folyamatán!
Hozzászólások (0)