Egy ingatlan eladással egybekötött költözés mindig rendkívül izgalmas és összetett feladat. Bár sokan azt gondolnák, hogy a szerződéskötéssel az ügylet lényegi része le van tudva, ugyanakkor sok teendő adódik ezt követően is, ha azt szeretnénk, hogy minden flottul és konfliktusoktól, fennakadásoktól mentesen történjen.
Az elmúlt időszakban másról sem szóltak a hírek, mint áremelkedésekről, adónem változásokról, ehhez képest jóval kisebb visszhangot kapott az a döntés, miszerint a korábbi tervekkel ellentétben jövő évben is igényelhető lesz a lakáscélra felhasználható családtámogatások többsége.
Sokak számára tűnhet vonzó alternatívának egy erősen felújítandó ingatlan megvásárlása akár otthonteremtési céllal, akár befektetés szempontjából. Nem pusztán azért jelenthet egy ilyen ház vagy lakás kívánatos üzletet, mert ezeknek az ingatlanoknak az ára az átlagnál alacsonyabb, így kisebb tőkével rendelkezve is hozzájuk lehet jutni, de azért is, mert a felújítási munkálatok során lehetőség adódik arra, hogy új otthonunkat teljesen az igényeinkre és ízlésünkre szabjuk, a befektetési céllal vásárolt ingatlanok esetében a felújítások hatására nagyobb hasznot realizálhassunk.
A tavalyi év második legnépszerűbb hiteltípusa volt a Babaváró hitel, és az előrejelzések szerint az idén sem veszített sokat népszerűségéből a pénzügyi termék. Bár a kormány jövőévi költségvetési tervezete arra enged következtetni, hogy a lehetőség a jövőévben is elérhető lesz a fiatal házasok számára, a jelenlegi kormányrendelet szerint 2022. december 31-ig még biztosan igényelhető a kölcsön, ami 3 gyermek születése esetén vissza nem fizetendő támogatássá is válhat.
A hatályos jogszabályoknak megfelelően a falusi CSOK-ot 2022 június 30-ig, a babaváró hitelt és az otthonfelújítási támogatást pedig ezév december 31-ig vehetik igénybe biztosan a jogosult családok. A jövő évi költségvetési tervezet keretösszegei azonban azt vetíti előre, hogy a meglévő lakáscélú családtámogatások nem csak maradhatnak, de akár bővülhetnek is, annak ellenére, hogy sokan a fokozódó világpolitikai helyzet miatt a támogatások hamarabbi megvonása miatt aggódtak.
Az ingatlanpiac egyfajta „mumusainak” számítanak a műemlék, műemlék jellegű vagy éppen városképi jelentőségű épületek, (ma már a három külön kategóriát egyaránt műemléknek hívjuk) hiszen az ilyen ingatlanokkal kapcsolatban sok olyan kötöttég, plusz kötelezettség felmerülhet, ami a védettség alatt nem álló ingatlanok kapcsán nem. Mivel kishazánkban több, mint 51 000 műemlék van, és a fővárosban különösen jellemzőek a védettség alá tartozó épületek, így az ingatlant vásárlók könnyen találkozhatnak egy ilyen helyzettel, és jobb, ha tisztában vannak vele, milyen megkötésekkel jár egy műemlék épület/lakás megvásárlása, birtoklása. Éppen ezért összeszedtünk most néhány fontos információt, amiket a műemlék épületekkel kapcsolatosan tudni érdemes!
A jelzálog szó mindenki számára ismerősen csenghet, egy esetleges adásvétel során pedig rendkívül nagy eséllyel válhatunk érintettekké is egy jelzálog ügyletben. De mit is jelent a fogalom pontosan és hogyan értesülhetünk róla, hogy egy ingatlan jelzáloggal terhelt-e? Hogyan, milyen lépések mentén tudunk biztonságosan jelzáloggal terhelt ingatlant vásárolni? És kaphatunk-e egy ilyen ingatlanra hitelt?
Az ingatlan alapterülete adás-vétel során az egyik legfontosabb adat, hiszen ez az egyik alaptényező az ingatlan értékének kiszámításakor. Fontos azonban, hogy ugyan annak az ingatlannak az alapterületét többféle módon is meg lehet adni, és az így kapott számok között jelentős eltérések is lehetnek. Manapság, mikor nem ritkán milliós eltérést is jelenthet egy ingatlan árában egyetlen négyzetméternyi különbség, rendkívül fontos, hogy tisztában legyünk vele, hogyan tudjuk optimálisan kiszámolni az alapterületet. De a CSOK igénybevétele vagy hitelfelvétel során is fontos szerephez jut az alapterület kérdése.
Mint ahogyan korábbi cikkünkben már írtunk róla, ingatlan adásvételkor a tulajdoni lap segítségével ellenőrizhetjük egy ingatlan tulajdoni viszonyait és a rá bejegyzet követeléseket, jogokat, melyek akár az ügylet során, akár a későbbiekben is érinthetnek minket.
Azt nagy valószínűséggel mindenki, aki ingatlan adásvételben érdekelt tudja, hogy a hivatalos szerződéskötéshez ügyvéd bevonása is szükséges, de tapasztalataink szerint azt kevesen látják át, pontosan miért is van erre szükség. Mi egy ügyvéd szerepe a folyamatban? Mik a feladatai és mi a felelősségi köre? Van-e szüksége mind a két félnek saját ügyvédre és fontos-e, hogy a közreműködő jogász az ingatlaneladás területén jártas legyen?
Következő cikkünkben többek között ezekre a kérdésekre adunk választ.
